Részlet a könyvből.

Járda

Többször előfordult velem, hogy este nyugodtan sétáltam a sötét kabátomban azzal a tudattal, hogy a
járdán megyek. Aztán hirtelen nagyon közelről dudálást és fékezést hallottam. Felment a pulzusom és a sofőröké is. Valahol joggal kérdezték ilyenkor felemelt
hanggal, hogy miért nem a járdán közlekedek, miért az úton. Nos azért, mert nem volt a járdának padkája és vezetősávja sem. Így letévedtem a járdáról az
útra úgy, hogy észre sem vettem. Nem túlzok, amikor azt állítom, hogy az ilyen járdák életveszélyesek a vakok számára. A megfelelő járdaszél nem lekerekített.
Így le kell lépni róla, illetve fel kell lépni rá, emiatt tudják észrevenni a vakok, hogy mikor van vége a járdának illetve az úttestnek. A lekerekített
szélű járda a vakoknak életveszélyes, habár a mozgássérülteknek éppen ez a járdatípus kedvező Véleményem szerint a zebráknál a járdáknak az egyik fele
lekerekített, a másik része nem lekerekített lehetne. Így a látássérültek és mozgássérültek összefogva hatékonyabban érvényesíthetnék érdekeiket. Ez is
bizonyítja, hogy amit egy látássérült ember evidensnek tart, az a látóknak – információ híján – kérdéses vagy nem egyértelmű. A járdaszél megtalálásánál
nagy jelentőséggel bír a vezetősáv is. Ez nem napjaink találmánya, hiszen az első vezetősávokat Japánban készítették az 1960-as években. A vezetősáv célja,
hogy a vak emberek a járdán közlekedve információt kapjanak, amit a talpukkal vagy a fehér bottal érzékelnek, ez a vakvezető kutya számára is jelzés lehet.

Magyarországon két féle jelet használnak a vezetősávoknál. Az egyik a hosszú bordázott sáv, ami egyenes és az irányt jelzi, hogy merre kell menni a járdán,
míg a másik a kör alakú, gombócszerű kiemelkedésekből álló jelzés, ami az úton bekövetkező változásra hívja fel a figyelmet, ha elágazáshoz, bejárathoz,
zebrához vagy járdaszélhez ér az ember. A jeleknek ki kell emelkedniük a járdából, mert a mélyesztett sávok nem érzékelhetőek és nem tisztíthatók jól.
Tapasztalatom szerint a fehér műkő vezetősáv a legjobb, mert az tartós, járás és meleg hatására nem kopik el, míg a legrosszabb a gumiból készült sáv,
mert hamar elkopik és így szinte nem is érzékelhető.

Az egyik fő problémának azt találom, hogy nincs egységesítve a vezetősávok mérete, anyaga és színe.
Több helyen van vezetősáv a járdán, de mivel túl keskenyek, nem emelkednek ki eléggé és nem egyértelműek a rajta lévő jelzések, így a vakok számára észrevehetetlenek.